Intézménymutató:
Roman Kulturalis Intezet /Institutul Cultural Roman ICR/ (Bukarest)
2007. május 10.
A fájdalom emlékezete. Történelem, amelyet nem tanítanak az iskolában című kötetet május 21-én mutatják be Aradon Lucia Hossu Longin A fájdalom emlékezete című, a romániai kommunista megtorlásokat feltáró megrázó filmsorozatának könyvváltozatát – amelyhez 10 DVD is társul – Brandusa Armanca, a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója mutatja be. /K. K. : A fájdalom emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./
2007. május 15.
A kommunizmus rémtetteiről szóló jelentés ajánlásainak gyakorlatba ültetése érdekében kéri az európai intézmények vezetőinek támogatását a romániai értelmiség. Közel nyolcszáz közéleti személyiség, hat tekintélyes civil szervezet és két szakszervezeti tömb május 14-én nyílt levélben fordult Jose Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság és Hans-Gert Poettering, az Európai Parlament elnökéhez, valamint Franco Frattini igazságügyi biztoshoz. A levélírók emlékeztetik a brüsszeli diplomatákat, hogy Traian Basescu államfő tavaly decemberben a parlamentben – a Vladimir Tismaneanu történész vezette szakértői bizottság jelentése alapján – elítélte a román kommunizmus rémtetteit. Ennek ellenére a törvényhozás azóta sem tűzte napirendjére a dokumentum elfogadását, sőt a honatyák áprilisban felfüggesztették tisztségéből Basescut. Az értelmiségiek szerint az államfő leváltását célzó kezdeményezés kiváltotta belpolitikai válság valójában a kommunizmus elítélése következményeinek megakadályozását, a korrupcióellenes harc fékezését célozza. A közéleti személyiségek bírálják továbbá Tudor Chiuariu igazságügyi minisztert, aki szerintük politikai indokok alapján cselekedett, amikor nemrég megpróbálta eltávolítani tisztségéből az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) magas rangú politikusok ügyében nyomozó helyettes vezetőjét. A levelet többek között Emil Constantinescu volt államfő, Doina Cornea és Ana Blandiana forradalmár, Ion Caramitru színész, volt művelődésügyi miniszter és Horia-Roman Patapievici író, a Román Kulturális Intézet elnöke írta alá. Abban is kérik az EU-diplomaták közreműködését, hogy a román igazságszolgáltatás mihamarabb hirdessen ítéletet az 1989-es forradalom és az 1990-es bányászjárás ügyében /Rostás Szabolcs: Értelmiségiek levele Brüsszelbe. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./
2007. október 9.
Sorok között: az 1956-os események romániai visszhangjai címmel nyílik kiállítás Temesváron október 9-én, a magyar forradalom kitörésének 51. évfordulója alkalmából. A kiállítás a budapesti egyetemistákkal szimpatizáló romániai, temesvári hallgatók elleni megtorlásokat, a kirakatpereket akarják a közvélemény tudomására hozni, egyben a kommunista bűncselekményeket feltárni, felhívni a figyelmet arra, hogy sok akkori elítéltet ma sem rehabilitáltak. A korabeli újságokból, röplapokból, rádiós hangfelvételekből, rendőrségi jegyzőkönyvekből álló tárlatot a Román Kulturális Intézet, a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet, a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS), Lengyelország bukaresti Nagykövetsége, az Olasz Kulturális Intézet és a román minisztérium szervezi. A megnyitón jelen lesz többek között Marius Oprea, a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet elnöke, néhány politikai fogoly, egykori temesvári (román) elítélt egyetemista, valamint Varga Andrea magyarországi történész és publicista, a kiállítás anyagának összeállítója, az 1956-os romániai események egyik kutatója, aki három éve a Román Akadémia díját is megkapta kutatómunkájáért, melynek eredménye a Romániai magyarok – 1945–1955 /Maghiarii din Romania (1 A Romániai magyarok – 1945–1955 című könyv minden dokumentumot eredetiben közöl, így több feljegyzést, jelentést, összefoglalót magyarul, mert eredetileg ezek magyarul születtek. Mindegyik mellett közölték a román nyelvű fordítását is. Elkészült a következő kötet, azonos szempontú szerkesztéssel. Romániai magyarok – 1945–1955 /Maghiarii din Romania (1945–1955), Cluj, 2003/945–1955), Cluj, 2002/ című román nyelvű dokumentumkötet. /P. L. Zs. : Kiállítás ‘56 romániai fejleményeiről. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./
2008. június 14.
Az Európa Parlament (EP) épületében június 12-én mutatták be a kommunista diktatúráról szóló romániai jelentést – tájékoztatott Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája. A román történészekből és társadalomtudósokból alkotott munkacsoportot Vladimir Tismaneanu vezetésével Traian Basescu államelnök kérte föl a kommunizmus elnyomó gépezetét bemutató jelentés megírására. A brüsszeli bemutatón részt vett a munkacsoport vezetője, Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem professzora és Horia Roman Patapievici, a Román Kulturális Intézet igazgatója is. Tőkés László üdvözletét Szilágyi Zsolt kabinetfőnök tolmácsolta. A Tismaneanu-jelentés az első olyan hivatalos állami dokumentum, amely rögzíti az etnikai, nyelvi közösségek és vallási felekezetek elleni, az állam által tudatosan irányított elnyomást. Vladimir Tismaneanu elmondta, konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a jelentés nyomán: a dokumentum hozzáférhető lesz alternatív oktatási anyagként az iskolákban, tervezik egy, a kommunista diktatúra rémtetteit bemutató intézet létrehozását a budapesti Terror Háza példáját követve. Törvénykezési javaslatuk is van, ugyanis a Szekuritáté egykori verőlegényei mind a mai napig az átlagos nyugdíjak többszörösét kapják az államtól. Patapievici elmondta: a kommunizmus a nácizmus hasonló elbírálást érdemel, nyugaton viszont megmagyarázhatatlan közönyt mutatnak a kommunizmus elítélése kapcsán. A kommunista totalitarizmus illegitim és kriminális rendszer volt, egy őrült utópia, és így kell kezelni. Még húsz évvel a rendszerváltás után is óriási ellenállásba ütközött a diktatúra elítélése. A jelentés megírása politikai támadások kereszttüzébe került: „többen azt is meg akarták akadályozni, hogy a kommunizmust illegitimnek és kriminális rendszernek nyilvánítsuk” „A kommunista rendszer egy tömeggyilkos logikára épül. Elnyomva az egyén és a közösség identitását, az emlékezet szétrombolását akarta véghezvinni. Ha eltöröljük az emlékezetet, közömbösek vagyunk a múlttal, képtelenek leszünk jövőt építeni” – mondta. /Bemutatták Brüsszelben a Tismaneanu-jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2008. augusztus 8.
Politikai támadások kereszttüzébe került egy vitatott kiállítás miatt a Román Kulturális Intézet (ICR), és annak igazgatója, Horia-Roman Patapievici író, esszéíró és filozófus. A kortárs művészetet az utóbbi években felkaroló intézet a New York-i saját székhelyén rendezett egy kiállítást, amelyet antiszemitának minősítettek egyesek. A szemlére bocsátott tárgyak között volt egy rózsaszín játéktehén is, amelynek a fenekére horogkeresztet rajzoltak az alkotók. Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke kérte a felsőház művelődésügyi bizottságát, hogy vizsgálja meg az ICR tevékenységét. Ennek a bizottságnak éppen az az Adrian Paunescu az elnöke, akit Patapievicihez hasonló jobboldali értelmiségiek számtalanszor támadtak múltja miatt. Paunescut Nicolae és Elena Ceausescu diktátor házaspár udvari költőjeként tartják számon. Patapievici hamisnak és minden valóságalapot nélkülözőnek nevezte a kiállítás ellen irányuló vádakat, az Antena 3 hírtelevízióban a kiállítással kapcsolatban elhangzott kommentárok kimerítették a gyűlöletbeszéd fogalmát. / -o-: Politikai támadások kereszttüzében az ICR. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2008. szeptember 26.
Igaza van az Európai Bizottságnak, amikor azzal vádolja a román törvényhozást, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást a korrupciós ügyek kivizsgálásában – vélekedett Eckstein-Kovács Péter, aki szenátusi példákkal bizonyította állítását. Felháborítóbb a korrupcióval vádolt Serban Mihailescu PSD-s szenátor ügyében hozott jogi bizottsági döntés: a jogi bizottság tagjai további bizonyítékokat kérnek annak eldöntésére, hogy engedélyezzék-e a bűnvádi eljárás beindítását, vagy sem. A szenátor indokolatlannak tartja egy olyan szenátusi „vizsgálóbizottság” létrehozását, amely a Horea Roman Patapievici vezette Román Kulturális Intézet ellen folytatna vizsgálatot. (A PSD-s Adrian Paunescu és a PRM-s Gheorghe Funar kezdeményezte bizottság „a román nemzeti érzelmeket sértőnek”, „antiszemita és szexuális jellegűnek” minősített rendezvények miatt követel vizsgálóbizottságot.) Eckstein-Kovács hangsúlyozta, mindig is szót emelt az antiszemita megnyilvánulások ellen, azonban túlzás ilyesmivel vádolni a kortárs román művészi értékeket népszerűsítő Patapievici-éket. /Sz. K. : Magaviseletből „elégtelen” a szenátusnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2009. április 23.
Mintegy ötvenezer kötettel várja az érdeklődőket Magyarország legnagyobb könyves seregszemléje, a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek díszvendége az idén Románia. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója beszámolt arról, hogy április 23-tól a négy nap alatt több mint 500 programon vehetnek részt a látogatók a Millenáris parkban. A rendezvényt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Theodor Paleologu román kulturális miniszter és Mircea Mihaies, a Román Kulturális Intézet alelnöke nyitja meg. /Román díszvendégek Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2009. október 9.
Nemrég látott napvilágot egy kiadvány, mely bemutatja Románia szellemi-kulturális elitjét. A könyvben 150 személy szerepel, akik között művészek, irodalmárok, tudósok, illetve olyan emberek kaptak helyet, akik a szerzők szerint az ország legjelesebb alkotói közé tartoznak A listát elsősorban három elismert intézmény, a Bukaresti Egyetem, a Román Kulturális Intézet, valamint a Román Akadémiai Társaság jelölései alapján állították össze. A kitüntetettek között szerepel egy Szatmár megyei személyiség is: dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a Szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia igazgatója. A kiadvány megjelenésének alkalmából Csehi Árpád Szatmár megyei tanácselnök, valamint Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester a sajtó nyilvánossága előtt köszöntötte Fátyol Rudolfot. /Babos Krisztina: Elismerés dr. Fátyol Rudolfnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 9./
